Dokmáni - Pistyur Gabriella szentendrén élő és alkotó festőművész.
Dokmáni - Pistyur Gabriella (Szentendre, 1962.09.28 - ) szentendrei festőművész, aki sok generációs, nagy múltú szentendrei családból származik, jelenleg is Szentendrén él.
Eddig számos önálló, és csoportos kiállításon mutatta be táblaképeit. Kora ifjúságától voltak művészi ambíciói, iskolai tanulmányain túl is képezte magát. Mesterének Gábor Béla festőművészt tartja.
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE) és a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft-nek (MANK) tagja.
Dr. Török Katalin helytörténész, művészeti író így írt róla *: „….. képei előtt állva az embernek olyan érzése támad, hogy miközben ezek a festmények valójában nem ábrázolnak konkrétan semmit, mégis ezeregy dologról szólnak. ….. közös bennük, hogy valamennyi tájélmény-asszociációt vált ki a nézőből, hogy mit és milyet, az már teljesen egyéni. Nem az a cél, nem is lehetséges, hogy azt éljük át, ami a festővel spontán módon megtörtént, amin, mint egy „álomutazáson” ment keresztül ecsettel a kezében. Az interaktív kapcsolat megteremtődése alkotó és befogadó között, az a fontos, és jelen esetben ez maradéktalanul teljesül is. A jelenséget – saját műveivel kapcsolatban – Picasso így foglalta össze: „Miként képzelik azt, hogy a néző úgy élhesse át képeimet, ahogyan én átéltem? A kép hozzám messziről jut el, ki tudja, milyen messziről; kitaláltam, láttam, megfestettem, s emellett másnap magam sem látom, hogy mit csináltam.” Az elkészült mű tehát alkotója számára is lehet titkok hordozója. …… Pistyur Gabriella a formákat, a színeket, a mozgást és a ritmust, gyakorlatilag magát a kompozíciót és annak stílusát biztos kézzel és alkotó erővel tartja egyben, ezáltal teremtve meg azt az összhangot, ami a festmények művészi vénáját adja. Egy hasonlattal élve: a kiállított képek olyanok, mint a titokzatos mélyből váratlanul magasba törő gejzírek spontán vízzuhatagai, szemben az előre megtervezett, szabályozott működésű szökőkutak aláomló víztömegével…„
Görgessen lejjebb!
